Lunczner Gyula Béla.

Oly sokkal.

Az új nap töltsön el új reménnyel,

nézd a szívem a szív szemével.

Sok sebet láthatsz rajta még,

hiszen pontosan olyan mint tiéd.

Mindkettőnket megsebzett az élet,

pedig hogy vártuk a csupa jót a szépet.

Ehelyett jött sok visszás utazás,

sok bánat sok könnyhullatás.

De most már révbeértünk végre,

szívünknek már van egy szép reménye.

S ha majd fáj az élet melléd ülök,

két szép szemedben gyönyörködök.

Megsimogatod fáradt kezem,

Szeretlek mondod egyetlenem.

Becsukom szemem és álmodok,

szívem átölel és karjába fon.

Elmondja azt mire nem képes a szó,

elmondhatatlan mondanivaló.

Oly sokkal tartozom Istennek ezért,

a te drága szerető szívedért...

                                                2021.08.13.