Lunczner Gyula Béla   

A vágyak mögött.

A pokol legmélyén,
az örök halálban.
Egy soha nem múló,
kínzó látomásban.

Kielégítetlen
vágyak hálójában.
Mindig változó
nevek fogságában.

Izzó, tüzes láncok
szorításában.
Képek tűnnek fel
gyors egymásutánban.

Sok elgyötört szellem
vízért kiált.
Egy cseppnyi lángért
Tűzóceánt.

A legvégső halálban,
az örök pusztulásban.
Egy örökké tartó,
kínzó álmodásban...

                                2015. június 26.