Lunczner Gyula Béla.

A szirát hídján.

A szirát hídján én jártam ott,
amit sűrű köd övezett.
Minden vörös volt és halott,
fölötte szürke fellegek.

A szirát hídján én jártam ott,
kard a szakadék felett.
fekete sötétség tátongott,
láttam a füstös üreget.

A szirát hídján én jártam ott,
a rettegés árnya kerülgetett.
De a hamuszínű ég felragyogott,
Isten meg kegyelmezett...

                                                   1993.12.10.