Lunczner Gyula Béla.

Napsugár.

Ó napsugár, újra született megint,

már elmúlt az éjjel.

És tarkaság a vágyak szárnyain,

messze repít a széllel.

Ó tiszta fény, eltávozott a kín,

szívem megtelt reménnyel.

És milliók pirosló ajkain,

ének szól gyönyörűséggel.

Ó napsugár, újra született megint,

többé nem lesz már éjjel.

Kitárulnak egy új világ kapui,

emberek tömege lépdel.

Ó hatalmas Űr,

ki az élet dolgait,irányítod oly egyszerűséggel.

A világon nyugszanak ölelő karjaid,

törődsz gyermekeid keserűségével...

                                                                   1994.12.02.