Lunczner Gyula Béla.

Szaggatott szívvel.

Szaggatott szívvel jöttem te eléd,

szaggatott szívvel jöttem Istenem.

Lerakni kínom mely szívemben ég,

lerakom kínom, rád helyezem terhemet.

Megadtad nekem az élet örömét,

megadtál nekem, reményt, erőt, hitet.

Megadtál mindent, s mit sem adtam én,

megadtál mindent, ez elég volt nekem.

Nem szerettem soha azt mi csillogó,

az egyszerűt szerettem, nem a fényeset.

Nem voltam soha sokat akaró,

nekem ez elég volt, köszönöm Istenem.

Lerakom kínom, terhem te eléd,

mindig segítettél, hűséges Uram.

Te aki igazgatod milliók életét,

egy a milliók közül, most köszönetet ad...

                                                                                    1995.14.10.