A földhöz kötözött lelkek börtönében.
Lunczner Gyula Béla.
A földhöz kötözött lelkek börtönében.
A földhöz kötözött lelkek börtönében
akik alszanak és azt álmodják élnek.
Mint ruhát hordják a testüket,
de nem érdemlik meg az ember nevet.
Csak a ruhájuk, arcuk emberi,
szemük fénytelen halott és démoni.
Ó mily fájdalmas büntetés vár rájuk,
mikor levetik majd emberi ruhájuk.
Lesznek győztesek, lesznek majd vesztesek,
és kik kiérdemelték az ember nevet.
Akik e földön megfizettek érte,
mikor szívüket letették cserébe...
2019.05.01.
![](https://primary.jwwb.nl/public/l/p/k/temp-wzzdtshhfpdwmbayftfw/1i2e8i/image-67.png?enable-io=true&enable=upscale&crop=1280%2C1921%2Cx0%2Cy0%2Csafe&width=478&height=717)
Add comment
Comments