Lunczner Gyula Béla.

Csak önmagam.

Csak önmagamat adhatom neked,

minden álarcom lehull.

Szerető szívem lábaid elé letettem,

és forró könnyem kedves arcodra hull....

                                               2021.08.21.

Lunczner Gyula Béla.

Oly sokkal.

Az új nap töltsön el új reménnyel,

nézd a szívem a szív szemével.

Sok sebet láthatsz rajta még,

hiszen pontosan olyan mint tiéd.

Mindkettőnket megsebzett az élet,

pedig hogy vártuk a csupa jót a szépet.

Ehelyett jött sok visszás utazás,

sok bánat sok könnyhullatás.

De most már révbe értünk végre,

szívünknek már van egy szép reménye.

S ha majd fáj az élet melléd ülök,

két szép szemedben gyönyörködök.

Megsimogatod fáradt kezem,

Szeretlek mondod, egyetlenem.

Becsukom szemem és álmodok,

szívem átölel és karjába fon.

Elmondja azt mire nem képes a szó,

elmondhatatlan mondanivaló.

Oly sokkal tartozom Istennek ezért,

a te drága szerető szívedért...

                                                2021.08.13.

Lunczner Gyula Béla.

Láthatatlan kéz.

Láthatatlan kéz ír a sors könyvébe,

és a könnyekből mosoly fakad.

Önmagam látom szemednek tükrében,

örökkévaló a pillanat.

És én ebben a pillanatban élek,

te vagy maga a pillanat.

Csoda vagy és sosem feledlek el téged,

a szívemben örök helyed marad.

Láthatatlan kéz ír a sors könyvébe,

két külön út már együtt halad.

Szeretet költözik két ember szívébe,

Isten segedelmével tovább halad...

2021.06.23.