Az egyik ront.
![](https://primary.jwwb.nl/public/l/p/k/temp-wzzdtshhfpdwmbayftfw/xlffhd/image-43.png?enable-io=true&enable=upscale&crop=900%2C1280%2Cx0%2Cy0%2Csafe&width=478&height=680)
Lunczner Gyula Béla.
Az egyik ront.
Az egyike ront, a másika épít,
egyik imát mormol, másik átkot sziszeg.
Vajon melyiket hallgatja meg az Úr ?
És vajon melyiknek miként fizet.
Vajon mit remélhet kinek keze sáros,
Tűrheti az Isten mindezeket.
Megszabadíthatja e, egy ember a világot ?
És vajon hány embert nyerhetne meg.
Van örök elmúlás ezen a világon ?
Maga a valóság, nem képzelet ?
Aki házat épít vajon kinek épít ?
És kik laknak majd a lakhelyeken.
Vajon mi marad ha a szeretet reményét,
sárba tiporják hideg szívek.
Megnyitja egy alak Pandora szelencéjét,
és eltűnik a földről a szeretet.
Mikor számol el Isten a világgal,
megítélik e majd az embereket.
Minden elsorvad, bűn küzd az erénnyel,
elcsábítva a rossz lelkeket...
1996.09.22.
Add comment
Comments